Más téma bocs,de teljesen le vagyok döbbenve
.És mindezt mi tettük:
Éghajlatváltozás
A Worlfwatch Intézet érdekes tanulmányt tett közzé Lester R. Braun tollából: Climate change has world skating on thin ice címmel. Ennek összefoglalóját közöljük a Gaia sajtószemle nyomán.
Aki ezen a nyáron a saját erejéből akart volna eljutni az Északi-sarkra, annak az út végén néhány kilométert úsznia kellett volna – mert elolvadt a jég. A tudományos világ meglepődött: ez az észlelés (és két újabb tanulmány) nem csak azt bizonyítja, hogy a Föld jégtakarója olvad, hanem azt is, hogy az üteme gyorsul.
Két norvég kutató előrejelzései szerint ötven év múlva az Északi-sarki óceán nyáron jégmentes lesz. Egy amerikai tanulmány szerint Grönland jege is olvad. Egy korábbi jelentés szerint az elmúlt 40 évben a sarki jégpáncél 42 százalékkal vékonyodott. A jég tömege mintegy felére csökkent.
Grönland területe 2,2 millió km2, s évente 51 milliárd m3 vizet veszít: annyit, amennyi évente lefolyik a Níluson. Az Antarktisz jege is zsugorodik. A Déli-sarkon az Egyesült Államok nagyságú földrész jégtakarója átlagosan 2,3 kilométer vastag, viszonylag állandó, de a pereme gyorsan hátrál. Amerikai és angol kutatók szerint a XX. század közepétől 1997-ig mintegy 7000 négyzetkilométernyi jég tűnt el. Azóta egy év alatt 3000 négyzetkilométernyit fogyott. 1940 óta ennek a térségnek az átlagos hőmérséklete 2,5 Celsius-fokkal emelkedett.
A témával foglalkozó tanulmányok szerint a jég mindenütt olvad: a Sziklás-hegységben, az Andokban, az Alpokban, a Himalájában. Montana államban 1850 óta a százötven gleccserből csak ötven maradt, és a következő 30 évben ezek is eltűnnek.
Peruban az Andokban a Quelccaya-gleccser visszahúzódóban van. Az 1970-es években évente 3 métert hátrált, 1990-ben már 1990-et. Európában az Alpokban 1850 óta 35-40 százalékkal zsugorodott a jég, s ez a tendencia folytatódik. Ezek az ősi gleccserek alig fél évszázad műlva eltűnnek. A Himalájában riasztó módon felgyorsult a jég zsugorodása. Kelet-Indiában, a Dokriani-Bamak-gleccser 1992 és 1997 között 16 méternyit vonult vissza, aztán 1998-ban további 20 métert.
Svente Arrhenius svéd kutató a múlt század elején figyelmeztetett arra, hogy az ásványi tüzelőanyagok égetése növelheti a légkör széndioxid-szintjét, s ezzel üvegházhatást hozhat létre.
Az ipari forradalom előtt a szén-dioxid szintje mintegy 280 ppm lehetett, 1960-ra 317 ppm-re nőtt és 1999-re már 368 ppm-re. Négy évtized alatt 16 százalékkal emelkedett. Ahogy a szén-dioxid szintje emelkedik, úgy melegszik a Föld. 1975 és 1999 között az átlaghőmérséklet 13,94 Celsius-fokról 14,35 Celsius-fokra nőtt. Az 1866 óta folyó mérések időszakában a legmelegebb 23 év 1975 után volt.
A kutatók szerint, ha a hegyvidéken 1–2 Celsius-fokkal emelkedik az átlagos hőmérséklet, annak hatására megváltozik a csapadékban az eső és a hó aránya. A csapadéknak nagyobb hányada hullik le cseppfolyós formában. Emiatt az esős évszakban a hó és a jég olvadása miatt nagyobb áradások várhatók, és a száraz évszakban kevesebb olvadó hó táplálja a folyókat. Ez kedvezőtlenül érinti a városok ivóvizellátását és az öntözés lehetőségeit.
Grönland és az Antarktisz után a Himalája őrzi a Föld harmadik legnagyobb fagyott vízkészletét. A további melegedés befolyásolja Ázsia nagyobb részének vízellátását. Ott ered az Indus, a Gangesz, a Mekong, a Jangcse és a Sárga-folyó. Pakisztán, India, Banglades, Thaiföld, Vietnam és Kína vízháztartása megváltozik. (Lásd: worldwatch.org/alerts/indexia.html)
A jég olvadásából származó víz idővel a tengerbe jut, emiatt az elmúlt száz évben a tengerek szintje 20-30 centiméterrel emelkedett. Ha Grönland átlagosan 3,2 kilométer vastag jégtakarója elolvadna, 7 méterrel emelkedne a tenger szintje. Ennél sokkal szerényebb emelkedésnek is drámai következménye lenne. A Világbank elemzése szerint ha csupán 1 méterrel emelkedne a tenger szintje, akkor Banglades rizsföldjeinek felét elöntené. Sok szigetország és Ázsia néhány sűrűn lakott folyóvölgyének lakosságát ki kellene telepíteni. Kínában, Indiában, Bangladesben, Indonéziában, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken sok millió ember válna hontalanná a tengerszint emelkedése miatt.
A jég olvadása maga is sietteti a hőmérséklet emelkedését. Ahonnan eltűnt a jég, onnan kevesebb napfény verődik vissza, és ha a napfény elnyelődik, fokozódik a felmelegedés és gyorsul az olvadás.
Itt az ideje, hogy állandósítsuk a légkör széndioxid-szintjét mielőtt ez a spirál teljesen kikerülne az ellenőrzésünk alól. A gazdaságilag hasznosítható szél-, nap- és geotermikus energia több mint elegendő a világgazdaság működéséhez. Ha az éghajlatváltozás költségét adóként beépítenénk az ásványi tüzelőanyagok árába (egyidejűleg szubvencionálnánk az alternatív energia hasznosítását), a beruházások gyorsan a szelíd energiák felé tolódnának el.
A vezető gépkocsigyártók is más energiaforrásokat keresnének. Az egyik lehetőség a hidrogénmotor. Kérdés, meg tudjuk-e mindezt tenni, mielőtt az időjárási rendszer végleg átalakulna.
